A mozgásszervrendszeri problémákat, csak helyileg kezelni egy elavult stratégia. Az emberi mozgatórendszer teljes mértékben össze van kötve egymással, tehát minden összefügg mindennel.
Ha csak a fájdalmas terület helyét kezeljük, akkor csak ideig óráig érhetünk el eredményt, hamar visszatérhet a fájdalom. A megfelelő kezelés híján, éveken át benne maradhatunk a fájdalmas állapotunkba, és egyre inkább lemondunk a gyógyulásról, mivel folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a kezelések nem hoznak eredményt.
Ahelyett, hogy kiragadunk egy-egy részt az emberi testből, kezdjük el egy egészként tekinteni, tehát lássuk be, hogy a boka állapota hatással van a térdünkre, csípőnkre, derekunkra, valamint a nyak-vállövi régió helyzete befolyásolja a derekunk, csípőnk, és a többi ízületeink állapotát is.
Ezt a nézetet támasztja alá a tenzegritás modellje is.
Tenzegritás = tenzió (feszítés) + integritás (egység)
A tenzegritás egy adott struktúra képessége arra (pl.: emberi test, pókháló) hogy az integritását, azaz az egységét a tenziós, azaz húzóerők néhány kompressziós (nyomás) pont körüli állandó egyensúlyban
tartásával tartsa fent.
A tenzegriti modell magyarázatot ad az emberi test felépítésére, a kötőszövetek szerepére, és hogy miért fontos, hogy rugalmasan tartsuk a testünket.
Az emberi testet is ezek a feszítő erők tartják össze.
A tenzegritásra jellemző (így a jól működő emberi testre is):
- kiegyensúlyozott, szimmetrikus, harmonikus
- könnyedén adaptálódik a különféle terhelésekhez
- a teljes testen eloszlatja a terhelést
- gazdaságosan, energiahatékonyan működik
- stabil, egyben könnyed és rugalmas
Vajon a te testedre jellemzők ezek?
Ha azt érzed, hogy nagyon távol állsz ezektől a jellemzőktől, akkor itt az ideje foglalkozni vele.
Hogy jobban megértsük ezt a modellt, előtte nézzük át röviden az egyik kötőszöveti fajtát, amit idegen szóval úgy neveznek, hogy fascia.
Fascia az a kollagénes, rostos kötőszövet, amely a tenziós (feszítő) erők továbbítására hivatott, és behálózza a teljes testet. Az egyszerűség kedvéért képzeljük el úgy, mintha egy búvárruha lenne rajtunk, ami tetőtől-talpig finoman ránk feszül.
Megtalálható:
- a bőr alatt
- minden egyes izom (Epimysium), izomrost köteg (Perimysium), és izomrost körül (Endomysium)
- csontok, a belső szervek, erek és idegek körül is
Funkciója:
-
- szövetek, szervek „becsomagolása”, támasztása és védelme, valamint tápanyagellátása
- a test formájának, alakjának biztosítása (testkontúr)
- szövetek egymáson való elcsúszásának biztosítása
- stressz hatások egyenletes eloszlatása
https://www.purephysio.com.au/blog/what-is-fascia/
A fascia biztosítja a könnyed, energia hatékony és kecses mozgásokat, azt, hogy ne terhelődjön túl az emberi test.
Gumiszalaghoz hasonlóan képes tárolni a mozgás energiáját, majd visszajuttatni azt a mozgásba (pl. gyalogláskor, futáskor, ugráskor), így minden mozdulatunkat megkönnyíti.
Melyik a fárasztóbb, megterhelőbb?
Egy hosszú múzeumi nézelődés, ahol csak tötymörög az ember, kicsiket lépked, megáll, majd újra tesz néhány lépést és így tovább. Vagy, amikor dinamikusan, tempósabban, használva az egész testet kirándulsz az erdőben.
Az első példánál sokkal inkább az izmainkat használjuk, a dinamikus gyaloglásnál már ezt az egész csont-kötőszöveti rendszert használjuk, ami jóval gazdaságosabb, hatékonyabb.
Ha nincs jó állapotban ez a fajta kötőszövet vagy nem használjuk ki a funkcióját és inkább izomból dolgozunk/mozgunk, akkor rossz mozgásminták alakulhatnak ki, gyorsabban elfáradunk, túlterhelődik és elhasználódik a testünk (izmok túlfeszülnek, a porcok és ízületek gyorsabban elkopnak).
Ennek következtébe hiányozni fog a mobilitásunk, rugalmasságunk, így darabos, nehézkes, öreges lesz a mozgásunk.
Ez a szintű rugalmatlanság okozza ma a legtöbb mozgásszervi problémát a civilizált ember életében.
Tehát az emberi testben a fascia egy háló, ami folyamatosan egy finom feszítő hatást gyakorol. A csontok pedig egy állandó kifelé törő hatást generálnak. Ez az egység tartja össze a testünket. Az emberi testben a csontok nem érnek egymáshoz, így nincs stabil csontos váz, ha nem lenne a fascia, a csontok szétesnének.
Ennek az egységnek köszönhetően a terhelés nem lokálisan nyelődik el, így nem egy pont fog terhelődni amikor testünket valamilyen erő éri, hanem szétoszlik az egész testen.
Mozgás során deformáljuk ezt a modellt, majd rugalmasan visszatér az eredeti állapotba. Például, amikor lépünk és a talpunk talajt fog, a talp boltozatai megváltoznak, majd, amikor a lábunk ismét a levegőben van és nincs rajta teher, akkor visszatér az előző állapotába.
https://www.facebook.com/bestmobilitysportesrehabilitacio
Ha ebben a modellben egy elem is sérül, az kihat a többi elemre. Viszont még használhatóképes marad, mivel folyamatosan kompenzálni fog.
Például, ha sokat ülsz, vagy magad előtt dolgozol, a vállad berotál, így a mellkasod elülső részén található izmok és szalagok eredési és tapadási pontjai közelebb lesznek egymáshoz, ezzel megrövidült állapotban tartod őket.
Mivel időnk nagy részét így töltjük, ezért elindul egy láncreakció, egy dominó effektus a testünkben. Ez okozhat később vállízületi problémát, vállfájdalmat, rotátor köpeny sérülést, gyulladást, kopást stb. ez az állapot nemcsak a vállakat fogja érinteni, hanem a nyaki gerinc is megváltozik, az pedig kihat a gerinc többi részére is, egészen a derekunkig. Ha az ágyéki gerincben történik valamilyen változás az kihat a medencére és a többi, alatta lévő ízületekre is.
Tehát a test addig változtatja az alakját (változik meg a testtartás), kompenzál, amíg ki nem alakul egy újabb egyensúlyi helyzet, ám ez az egysúly már nem lesz optimális. Ezért van az, hogy ilyen sokáig bírja az emberi test a terhelést, és csak évek, évtizedek múlva jelenik meg a konkrét fájdalom.
Elmegyünk egy szakemberhez a derékpanaszunkkal, hogy kezelje azt. Sokan nem tartják fontosnak megemlíteni a 10 éve fennálló vállfájdalmukat, mivel ahhoz már hozzászoktak, megtanultak vele együtt élni, azaz nem terhelik, kevésbé használják, így annyira nem fáj. Ez önmagában is rengeteg problémát okozhat, főleg, ha 10 éven át tart ez az állapot, a sok-sok kompenzáló mechanizmus kialakulása, illetve a váll nem használata miatt. Továbbá eszükbe sem jut, hogy ez bármilyen hatással lehet a derekukra.
Ha az átlagember is ismerné alapszinten a mozgásszervrendszer működését, és egészként tekintene a testére, akkor biztos, hogy nem hagyná, hogy egy fájdalom krónikussá váljon.
A mostani életvitelünknek köszönhetően sajnos a kötőszöveti rendszerünk, a testünk egyensúlya könnyen felborul. Így:
- csökken a mozgás hatékonysága, gazdaságossága
- kompenzációs mozgások jönnek létre - extra izomerővel pótoljuk a hiányzó rugalmasságot
- túlterhelődnek az izmok és az ízületek
- triggerpontok, fájdalmak, sérülések, kopásos betegségek alakulnak ki
- mozgásminták is helytelenek lesznek
- csökken a mozgástartomány
A képen látható egy tenzegriti modell. A rudak modellezik a szilárd csontokat, amik ugye nem érnek egymáshoz, mégis stabilan áll a szerkezet. A köztük lévő gumikötél kifeszítő hatása tartja egyben. Így kell elképzelni az emberi testben a csontok és a fascia egységét.
https://www.merrithew.com/shop/ProductDetail/ST06281_Tensegriteach--6dowel
Ha egy külső erő behatására sérül ez a rendszer, akkor ott fog megsérülni, “elpattanni”, ahol a legkisebb az ellenállás, a leggyengébb láncszemnél, tehát nem feltétlen a terhelés helyén, hanem attól akár távolabbi területen is.
Tehát, ha fáj a derekad vagy a nyakad, nem elég azokat kezelni. A lokális terápia mindenképp a kiegészítő kezelésnek kell lennie, amellett, hogy foglalkozunk a többi ízületeink helyzetével, állapotával, továbbá a kötőszöveteink rugalmasságával és a mozgásmintáinkkal.
Az egész rendszer állapotán kell javítani, ha egy krónikus problémát szeretnénk megoldani. Így a derékfájdalom esetén, ugyanúgy kell foglalkozni a bokával és a nyak-vállövi régióval is. Szóval a fájdalom helyétől távol eső területek kezelése nem lehet időpocsékolás.
Az egész testtel való foglalkozás az egészséges mozgásszervrendszer alapja.
